|
Zombor a 18.
században a kettészakított szerbségnek, amely a saját államát elveszítve két
idegen, iránta annyira nem jóindulatú császárságba – az Osztrákba (a későbbi
Osztrák-Magyar Monarchiába) és az Ottománba szakadt, fontos kulturális és
oktatási központja, a “mikrokozmosz mécsese” volt. A Vajdaságban található
néhány, a tizennyolcadik század derekán szerzett szabad királyi városi joggal
rendelkező város közül Zombor kiemelkedik kulturális és oktatási hagyományaival
és a szerbek kialakult polgári rétegével, amely fiait már az európai
egyetemeken iskoláztatja, hogy onnét szülővárosukba való visszatértük után
idehaza terjesszék a felvilágosodást és a kultúrát, iskolákat alapítsanak és a
katolicizmus és az iszlám kereszttüzében élő szerbség sorsára nézve sorsdöntő
oktatási és művelődési feladatot kezdeményezzenek. Zombor ebbéli fénye
mindaddig tündököl a pannon tájon, amíg a szellemi központ szerepét át nem
veszik más, adminisztratív úton kijelölt központok. A szerb oktatásügy
történetében úgy biztosította helyét, mint az a város, ahol megalakult az első
szerb tanítóképző iskola. A tény, hogy a három egy időben alapított tanítóképző
közül csupán a zombori tartotta meg mindmáig ilyen jellegét, számos
alakváltáson átesvén ugyan, ezen áttekintésben az úttörő vállalkozás jelzőjével
ruházza fel. Alapítója, Avram Mrazović, a zombori Georgij tisztelendő fia,
tanító és humanista, klasszicista-felvilágosult modorú író és fordító, korának
két jelentős tanító-egyéniségével, Stefan Vujanovskival és T. Janković Mirijevskivel
egyetemben a szerb oktatásügy modern korszakának pionírjai közé írta be a
nevét. Iskolája, a Norma azon kivételes intézmények közé tartozik, amelyek
jelentőségükkel meghaladják az eredeti, professzionális feladatuk körét.
Alapításának idején, majd tevékenységének későbbi századaiban, természetesen
megújuló intézményrendszerben a szerbek számára „sajátos nemzeti intézménynek
számított, amely a tudatos szerb intelligencia nevelését szolgálta”. A szerb
kultúrtörténet kiemelkedő személyiségei tanultak és tanítottak benne a 18.
század végén, majd a 19. és a 20. században. A Normához elválaszthatatlanul
kötődik a szerb nemzet kultúrhistóriája. A magyarországi szerbek a
tizennyolcadik században építik ki az Európa által besugárzott polgári
kultúrájukat, ami egyben hozzá is járul Európa kultúrájához. A szerb művelődés
számára felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy ezen a pannon vidéken már
szintézisre lépett a szerb szellemiség a nyugati civilizáció szellemével, amit
éppen a felvilágosodás írói-tanítói tettek lehetővé. Népünk nem tanulatlan
pórként érkezett Arsenijevićékkel és előttük, hanem a hozzánk közelebb álló
bizánci civilizáció – amelynek egyébként maga Európa is sokat tartozik –,
alapján kialakított szellemiséggel. Ennek hála hidalhattuk át a patriarchális-feudális
tudat és a korszerű Európa közötti szakadékot.
Fontosabb
időpontok:
• 1717 - megalakult az első pravoszláv elemi iskola Zomborban;
• 1756 - Zomborban megszületett Avram Mrazović, a Norma, a szláv Dél első
tanítóképzőjének alapítója;
• 1778 - május elsején megkezdte munkáját Mrazović Normája;
• 1794 - kinyomtatták Mrazović Szláv Grammatikai Útmutatójának első kiadását;
• 1799 - Nikolaj Lazarević, Mrazović tanítványa, volt elemi iskolai tanár
lefordította szerbre a Robinson Crusót;
• 1812 - Szentendrén megalakul a Szerb Preparandia;
• 1816 - Zomborba költözik a szentendrei Preparandia;
• 1817 - a zombori Tanítóképző könyvtárának magalapítása; „Az Illír Nép Királyi
Pedagógiumának” iskolakönyvtárát császári rendeletre hozták létre.
A könyvtár 1832-ből fennmaradt katalógusa jegyzi az első
adományozók nevét;
• 1821 - megjelenik Mrazović Szerb Retorikai Útmutatója;
• 1848 - a szerb nyelv lesz az ügyintézés nyelve (1844-ig a latin, 1848-ig a
magyar volt az);
• 1863 - az egykori helyén felépítették a Norma mai épületét;
• 1866 - Zomborban megjelenik az első szerb nyelvű pedagógiai folyóirat, a
Školski list és az ifjúságnak szánt melléklete, a Prijatelj srpske mladeži;
• 1871 - három évre bővült az iskoláztatás; bevezetik a természettudományok tanulmányozását;
diáklányoknak is lehetővé teszik a tanulást;
• 1895 - új iskolaépületet emelnek, a Georgij Branković pátriárka épületét;
• 1920 - a zombori egyházi Tanítóképző Állami Tanítóképzővé alakul;
• 1963 - emlékiskola épül gyakorlóiskolával és diákotthonnal (a Tanítóképző Kar
mai épülete);
• 1973 - Pedagógiai akadémia alakul Zomborban az osztálytanítók főiskolai
képzésére;
• 1978 - Nemzetközi tudományos találkozót tartottak a zombori tanítóképzés
kétszázadik évfordulója kapcsán; megjelentek Az előadók képzésének
korszerű koncepciói és kilátásai, valamint A zombori
tanítóképzés 200 esztendeje című kötetek; tanító-találkozót szerveztek;
• 1980 - a Pedagógiai Akadémia kapcsolódik az Újvidéki Egyetemhez;
• 1989 - az Újvidéki Egyetem javaslatot tesz a vajdasági tanítóképzés egyetemi
rangra való emelésére;
• 1990 - a zombori Községi Képviselő-testület támogatja a zombori Tanítóképző
Kar megalapításának tervezetét;
• 1993 - július elsején megalakult a zombori Tanítóképző Kar;
• 1993 - október 10-én megkezdi munkáját a zombori Tanítóképző Kar.
|
